A spanyolok ellen sok hibával játszott, de bravúros döntetlent ért el a magyar válogatott a kínai világbajnokság első középdöntő mérkőzésén, így a csoport jelenlegi állása miatt a Korea elleni találkozón eldől, reménykedhet-e a magyar válogatott abban, hogy a 7., esetleg az 5. helyért játszhat végül a tornán (az elődöntős szereplésre szinte már csak matematikai esély maradt). Ha kikapnánk az ázsiaiaktól, akkor legfeljebb a házigazdákat előzhetnénk meg a II-es csoportban, és a helyosztón a 9. helyért léphetnénk pályára. 

A soron következő ellenfelet akár a magyar csapat mumusának is tekinthetjük mind a történelmi tapasztalatok (ld. lejjebb), mind kellemetlen stílusa miatt. Hajdu János korábbi női szövetségi kapitány, aki a pekingi olimpián a csoportkörben és a bronzmeccsen is megmérkőzött csapatával Dél-Korea ellen (sajnos mindkét alkalommal vesztesen hagytuk el a pályát), a távol-keleti kézilabdázókkal kapcsolatban találóan jegyezte meg: kicsi, felugrik, és nem tudjuk, hová pattan. A koreaiak játéka ugyanis gyors, nehezen követhető, nem egyszer kiszámíthatatlan, és remek erőnléttel párosul, így a magyar csapatnak alaposan föl kell nőnie a feladathoz, különösen, ha a megfázással küzdő Szucsánszki, valamint Vérten nem léphet pályára vasárnap.

Ahogy a magyar, úgy a koreai válogatott is alaposan kicserélődött, megfiatalodott az elmúlt időszakban. Utóbbi különösen az ázsiaiakra igaz: amíg a mi csapatunkból néhány játékos kapitányi döntés, sérülés, vagy egyéb okok miatt nem került be az utazó keretbe, addig Dél-Korea nemzeti együttesénél végleg kifutott az Oh Seong-Ok által fémjelzett aranygeneráció. Beszédes adat, hogy a két csapat legutóbbi mérkőzésén - amelyre a 2008-as pekingi olimpián került sor - a jelenlegi magyar és koreai válogatottból mindössze öten-öten léptek pályára. Nálunk Herr Orsolya, Bódi, Tomori, Vérten és Tóth Tímea, míg a másik oldalon Lee Minhee, Kim Chayoun, Kim Ona, Moon Pilhee és Yoo Hyunji képviselik az állandóságot.

Dél-Korea egyetlen világbajnoki címét 1995-ben, éppen ellenünk szerezte, és bár az olimpiákon 1984 óta egy 4. hely kivételével mindig dobogós volt, a vébéken már nem ilyen bőséges az éremtermés. Az elmúlt évtized mundiáljait tekintve 2003-ból egy bronzérmet tudnak felmutatni az ázsiaiak, utána a 8., míg legutóbb a 6. helyen zártak.

Az idei seregszemlén Dél-Koreának szerencséje volt a sorsolással, a spanyol meccsen kívül igazán izzasztó feladattal nem kellett szembenéznie a csoportkörben, így az átalakult csapat valós játékerejét igazán csak a középdöntő mérkőzései árulhatják el. A világ legjobbjainak tartott norvégok legyőzése mindenesetre nem rossz ajánlólevél, és ha még azt is hozzávesszük, hogy az említett, spanyolok elleni találkozón csak a végjátékban maradtak alul, kijelenthetjük, hogy pokolian nehéz 60 perc várhat Mátéfi Eszter csapatára.

Ami a múltat illeti, idáig 22 mérkőzést vívott egymás ellen a két válogatott, az örökmérleg pedig meglehetősen kiegyenlített: 10 magyar és 11 dél-koreai diadal mellett 1 ízben döntetlent játszottak a felek. Ha csupán a világbajnokságokon lejátszott mérkőzéseket nézzük, mi jövünk ki jobban az összehasonlításból, a 8 meccsből ugyanis 5-öt mi nyertünk. Kevésbé derűs a kép, ha az elmúlt tizenöt év tétmeccseire emlékszünk vissza: vesztettünk már Korea ellen vb-döntőt, olimpiai elődöntőt, bronzmeccset, két csoportmeccset, vb-csoporttalálkozókat, míg a megnyert találkozók oldalán egy 1999-es és egy 200-5ös vb-csoportmérkőzést, valamint a 2003-as vb-elődöntőt találjuk. Itt az ideje, hogy tovább javítsunk a mérlegen.

Koreai Köztársaság-Magyarország női világbajnoki középdöntő-mérkőzés vasárnap 10:15-től online a kézi.hu-n.

Női vb, középdöntő, II-es csoport, 2. forduló, Suzhou:
KOREAI KÖZTÁRSASÁG-MAGYARORSZÁG

Női vb 2009 középdöntő II-es csoport
1.	Norvégia	5	4	0	1	138-114	8 p
2.	Spanyolország	5	3	1	1	126-112	7 p
3.	Koreai Köztársaság	5	2	2	1	150-142	6 p
4.	Románia	5	2	1	2	154-129	5 p
5.	Magyarország	5	1	2	2	118-126	4 p
6.